Asuntu : “𝐕𝐄𝐓𝐄𝐑𝐀𝐍𝐔 𝐒𝐈𝐑𝐀 𝐓𝐄𝐍𝐊𝐄 𝐁𝐑𝐀𝐍𝐈 𝐇𝐀𝐓𝐄𝐓𝐄𝐍 𝐊𝐀𝐓𝐀𝐊, 𝐋𝐔𝐓𝐀 𝐁𝐀́ 𝐄𝐊𝐎𝐍𝐎́𝐌𝐈𝐀 𝐌𝐎́𝐒 𝐀𝐌𝐈 𝐁𝐄𝐋𝐄” Ermera, 08 Setembru 2025 Sua-Exelénsia Ministru bá Asuntu Kombatentes Libertasaun Nasionál (MAKLN), Gil da Costa Monteiro “Oan Soru”, ho lian maka’as hodi husu bá nia maluk Veteranu sira hotu-hotu iha Ermera nomós iha territóriu nasionál, tenke ho brani hodi hateten katak, Veteranus prontu luta bá hadi’a no haburas ekonómia iha Timor-Leste. Ministru “Oan Soru” hato’o nia mesájen korajoza ida ne’e, uainhira halo intervensaun iha 2 Conferência Municipal CCLN nian iha Salão Igréja Paróquia de Nossa da Graça, Munisípiu Ermera-Gléno. Eis FALINTIL (Forças Armadas da Libertação Nacional Timor-Leste) ne’e dehan, Veteranus bele luta bá Ukun-Rasik Aan, tanba sá mak labele luta tán bá ekonómia povu no rai ida ne’e nian. Ministru bá Asuntu Kombatentes Libertasaun Nasionál ne’e atualiza mós kona-bá Banco do Nosso Futuro (BNF) ne’ebé realiza ona nia lansamentu ofisiál bá Ezisténsia no Funsionamentu iha Timor-Leste, iha loron 04 fulan-Setembru 2025. Banku ida ne’e finansia hosi Fundu Investimentu Veteranus ne’ebé ko’a $30 kada fulan, no hetan apoiu másimu hosi IX Governu Konstitusionál liuhosi programa kriasaun banku ida ne’e nian. Ho estabelesiementu banku ida ne’e maka, Governante ne’e husu bá nia maluk Veteranu sira, liu-liu hirak ne’ebé ninia oan sira karik servisu ona nu’udár funsionáriu estadu nian, bele iha instituisaun ne’ebé de’it, ajuda tau-matan bá banku ne’e, tanba mai hosi sira-nia kosar-been, no kolen rasik. “Bá ajuda. Tanba saida?, kustu administrasaun um-dolar ka um-sentavos ne’ebé maka ita bá dada ATM monu hela iha ne’ebá ne’e, sei monu hotu iha Timor, sei la lori bá rai-liur. Ita-boot sira hanoin, bá dada osan iha ATM ne’e, kustu administrasaun hira?, sé kustu kuarter (0.25) mak vezés ema rihun-atus-ida, kuarter ne’e hamutuk hira ona. Imi agora sura. Veteranus sira tenke matenek ho ida ne’e,” Ministru “Oan Soru” hateten iha diskursu. Ministru “Oan Soru” dehan bá nia maluk Veteranu sira katak, laiha diploma ne’e la’os problema, tanba iha sira-nian tempu ida ne’ebá ne’e sira fó sira-nian aan bá funu, la’ós buka diploma. Maibé, agora tenke fera-ulun, uza kakutak, para atu fó resposta. “Sé uluk imi la-hamutuk, ukun-aan mós ita la konsege iha dia 30 de Agosto 1999. No agora, husu ita-boot sira tenke hamutuk dala-ida tán hodi hatete, Luta bá Ukun-Aan mós Ami Bele. Luta bá Ekonómia mós Ami Bele. Bele ka lae. Konseitu ida ne’e mak atu reafirma Maubere ain-tanan ninia polítika,” Ministru “Oan Soru” fó hanoin. Governante ne’e mós husu bá Veteranu sira iha Ermera atu ‘muda’ dadauk ona sira-nian konta bankária bá iha Banco do Nosso Futuro (BNF), atu nune’e, osan administrasaun ne’ebé banku ko’a uainhira uza kartuan bá dada iha mákina ATM, osan sira ne’e monu kedas iha rai-laran, duke loke iha konta iha banku seluk, osan ida ema ko’a ne’e sei lori hotu bá estranjeiru. “Ita-boot sira hanoin, sé Veteranus rihun 50, ezemplu. Imi konta took, kada ema nia bá dada osan iha ATM. Dada dala-ida, ema sei ko’a kuarter, sé dada dala-rua iha loron-ida, ema sei ko’a 50 sentavus (0.50). Osan ne’e ema arruma lori hotu bá rai-liur. Husik ko’a osan ne’e arruma tau iha ne’e (Timor). La-halo buat ruma bá imi ida-idak nia uma, maibé, pelumenus, espíritu ida natureza rai ne’e ninia sente katak, vale a pena. Ne’e responsábilidade ita Veteranu sira-nian,” tenik “Oan Soru”. “Ida ne’e mak tenke halo esforsu. Sé mate bá Ukun-Aan ita brani. Tanba saida mak fera-ulun de’it bá ekonómia ne’e, ita kontribui hamutuk, ita labele. Ita sira ne’e kuandu hamutuk, lalika sosa sasán iha loja Xina nian, sosa de’it mak Ita-nian. Xina hamriik halai de’it,” dehan nia. Ministru “Oan Soru” dehan, Xinéz sira ne’ebé ohin loron bara-barak mai halo negósiu iha Timor ne’e, sira ne’e la’os riku mak mai ne’e. Maibé, sira mai haknauk Timor-Oan nia osan lori hotu bá sira-ninian rain. “Imi hanoin nia riku mak nia mai nee ka?. Nia mai ne’e, mai haknauk imi-nian kuarter, cinquenta centavos (5.50) lori hotu bá nia rain. Ne’e ita tama iha invazaun ekonómika. Rai ne’e labele hanesan ne’e. No ema ne’ebé mak determinante atu hateten ida ne’e mak ita Veteranu sira. Tanba ida ne’e maka iha tempu ne’ebá ita mai ho polítika ida hodi ko’a ita-boot sira-nian osan,” subliña “Oan Soru”. Iha Estatutu CCLN, Artigu 34 kona-bá “Dever”. Dever sira Kombatentes Libertasaun Nasionál nian nian ne’ebé hateten katak, Kontribui bá Dezenvolvimentu Nasionál, Pás no Estabilidade Sosiál. Ho baze leis ida ne’e maka Ministru “Oan Soru” fó hanoin katak, uainhira koalia kona-bá dignidade nasaun RDTL nian, Veteranu sira tenke hamutuk, koalia kona-bá ekonómia nasaun ida ne’e ninian, Veteranu sira tenke hamutuk. (𝐌𝐞́𝐝𝐢𝐚 𝐆-𝐌𝐀𝐊𝐋𝐍)
Data Publica : 10 Sep 2025
Descrisaun :
