Baukau, 04 Outubru 2025

Sua-Exelénsia Ministru bá Asuntu Kombatentes Libertasaun Nasionál (MAKLN), Gil da Costa Monteiro “Oan Soru”, akompañadu hosi Xefe Gabinéte, Nilton Ximenes das Neves, Xefe Relasoens Públikas MAKLN, Angelito Duarte da Silva, partisipa iha seremónia inaugurasaun rezidénsia bá Veteranu Marcelino Inâcio “Mau Timur” nian iha knua Dirilafu, Aldeia Lualari, Suku Samalari, Postu Administrativu Laga, Munisípiu Baukau, Sábadu (04/10/2025).

Konstrusaun bá rezidénsia ne’e hetan apoiu fundu hosi Governu ho montante rihun haat-nulu ($40 mill). Uma ne’e rasik kompostu hosi kuartu-neen, lima iha okos, ida iha leten, inklui sala boot rua. Uma ne’e rasik kompleta mós ho haris fatin iha laran.

Sua-Exelénsia Ministru Gil “Oan Soru”, reafirma devér Governu ninian liuhosi Ministériu bá Asuntu Kombatentes Libertasaun Nasionál (MAKLN) mak atu tau matan bá Veteranu sira, tanba dedika ona aan tomak durante prosesu moruk iha luta bá libertasaun nasionál.

Nune’e, uainhira sei iha mandatu Oitavu-Governu nian, Ministru “Oan Soru” ne’ebé uluk hanesan Sekretáriu Estadu Veteranus iha tempu ne’ebá, nia mak hamosu programa ida konstrusaun rezidénsia bá Veteranu sira, espesiál sira-ne’ebé mak mai hosi ai-laran ho durasaun luta tinan 15 to’o tinan 24.

“Iha tempu ne’ebá, ha’u ata hanesan Secretário do Estado. No IX Governu kuandu tama mai fali iha 2023, programa Segunda faze seidauk implementa. Entaun, kontinua implementa hotu tiha. No bá sira hotu-hotu ne’ebé hetan apoiu abitasaun ida-ne’e,” Ministru “Oan Soru” hateten durante seremónia inaugurasaun bá rezidénsia Veteranu “Mau Timur” nian iha Aldeia Lualari, Suku Samalari, Postu Administrativu Laga, sabadu fim de semana ne'e.

Iha okaziaun ne’e, Governante ne’e hato’o nia agradesimentu bá Baukau Oan sira, no espesiál bá Laga Oan sira, tanba sira la husik apoiu ida-ne’e saguati de’it. Biar balu halo uma iha Dili, balu halo iha foho, maibe sira-ne’e, bele dehan maioria halo ona uma.

“Hatudu ona katak, sira iha kbiit atu jere osan ne’ebé apoiu hosi Governu no Estadu, bele harii netik uma ida, hodi husik hela hanesan memória ida bá sira horik, no husik sira-nia jerasaun sira horik bá,” dehan “Oan Soru”.

Rezidénsia sira-ne’ebé konsege inaugura iha Oitavu Governu nian, molok sai hosi Sekretáriu Estadu Veteranus, uma primeiru maka Katuas Rai-lakan nian, Maukrubi nian, Afonso nian, Mauselari nian, mesak Laga oan de’it, maibé sira ne’e ninia uma konstrui hotu iha Metinaro-Dili. Malkom ninian iha Baukau Villa, Sidabutar nian mak seidauk inaugura, ida fali mak Karlele nian.

“Tanba ne’e mak ha’u hakarak agradese, iha Oitavu Governu biar ha’u la kompleta tinan-lima, maibé Veteranu sira-ne’e konsege halo tiha sira-nia uma, no ha’u bá inaugura tiha mak ha’u foin sai,” haktuir Ministru “Oan Soru”.

Governante ne’e agradese bá ema hotu-hotu ninian kontribuisaun, inan-aman sira, hosi feto-san ho uma-mane (umane), maun-alin ne’ebé fó tulun bá sira-nia oan, ita-nia maun-alin “Mau Timur”, hodi ajuda fó ideia sira liu-liu bá Conselho dos Combatentes da Libertação Nacional (CCLN) no pro-ativu liu mak Conselho Municipal dos Combatentes da Libertação Nacional (CMCLN).

“Atu agradese de’it, sira ne’e mesak ema Soldadu ne’ebé la-hatene hakerek, la-hatene lee, maibé, sira-nian memória ne’e forte. Sira nia inisiativa ne’e maka’as. Tanba ne’e osan ne’e bele ki’ik, mais, sira jere oinsá, para halo duni uma ida. Ne’e la’os fásil,” tenik “Oan-Soru”.

Sé osan rihun $40 ne’e mak governu fó bá kompañia ruma kaer kaer, ezekuta no responsábiliza, parese montante osan ida rihun haat-nulu ne’e la to’o tán. Dala-ruma sira halo kálkulu bá mai, osan ne’e la to’o nafatin de’it. Ita koñese malu, Timor ne’e rai-kloot hela.

“Maibé, soldadu sira ne’ebé la-hatene hakerek, la-hatene lee, ida menus (-) sira la-hatene. Sira hatene plus (+) de’it to’o nia ne’e tenke jadi. Nia modelu hanesan saida?. Tanba uluk iha funu ne’e sira aprende tiha ona vida dezénraska. Sira bele iha kartus-haat ka lima de’it, dala-ruma sira enxe tiha hena rohan iha tiha karregadór kidun, para dere hanesan ne’e karregadór la-tarutu, dehan, ne’e karregadór nakonu, ó book, ó mate. Mais, kartus musan haat ka lima de’it. Sira na’in hira mak tuur hela iha ne’e, Komandante Gadi mak tuur hela iha ne’e, ami sempre hasoru malu, ida dehan, ó dere took ó nian karregadór. Dere bá la-tarutu ne’e, eih, buatamak kartus barak. Mais, lae, okos ne’e ami enxe tiha hena,” governante ne’e haktuir.

“Entaun, Soldadu sira-ne’e aprende hosi ninia esperiénsia ki’ik-oan sira ne’e, sira lori ida-ne’e mai motiva nafatin sira bele konsege jere osan hanesan ohin temi. Osan ne’e apoiu duni bá hotu-hotu ho $40 mill. Mais, bele halo uma ida to’o inaugura ne’e la’ós buat fásil. Ne’ebé, hakarak lori ministériu nia naran, lori Veteranu sira hotu hodi agradese espesiál bá ita-boot (Mau Timur). Ne’e hatudu katak, ida dezénraska ne’e sira bele halo,” tenik nia.

Eis Sekretáriu Estadu Veteranu ne’e haktuir, kona-bá dezeñu Bill of Quality (BoQ) bá konstrusaun uma sira-ne’e, iha tempu ne’ebá nia mak haruka halo, atu orienta ema halo tuir. Maske la-hatete iha parágrafu ruma katak, sein-pursentu (100%) ó tenke tuir Dezeñu ka BoQ, maibé, obrigatóriamente dehan, osan ida Veteranu sira simu ne’e, atu hatete, di’ak ka aat, ita-boot tenke iha uma ida. “Laiha razaun aban-bainrua hatete bá estadu katak, ha’u uma laiha tanba estadu la tau matan. Tanba ne’e obrigatóriu. Tanba akordu hanesan ne’e duni,” subliña "Oan Soru".

Tuir akordu sira ne’ebé halo iha tempu ne’ebá, ida, assina hanesan reprezenta governu mak Ministru “”Oan Soru” rasik ne’eb’e uluk nu’udár Sekretáriu Esatdu Veterans ho Eis Ministru MAKLN, Saudozu “Meta-malik”, no ida assina hanesan benefisiáriu ne’e mak sira na’in-rasik ne’ebé bá simu osan.

Iha akordu ne’e temi buat tolu. Ida, Governu kontribui osan abitasaun nian bá sira ho tinan 15 to’o tinan 24 iha Frente Armada. Sé ninia uma iha tiha ona, entaun, uza osan ne’e hodi hadi’a buat hotu-hotu, no tau sasán iha uma-laran halo kompletu.

Rua, sé ninia uma ne’e halo tiha ona, mais seidauk kompletu, halo kompletu uma ne’e, depois aprezenta katak, lae, uma ne’e Estadu ajuda tau-liman. Tolu, sé nia uma seidauk iha, estadu fó osan bá nia hodi halo rasik ninia uma.

“Razaun tanba saida?, tanba uluk, ita tau osan halo uma ida-ne’e, haruka sira bá, lakohi hela. Entaun, loos ona, imi mak bá buka rasik fatin, osan mak ne’e, bá halo rasik uma hodi hela. Ne’ebé, ha’u hanoin, ha’u nia liafuan mak ne’e, hakarak agradese bá ita-boot sira hotu ne’ebé ohin mai partisipa iha ne’e. No agradese espesiál bá Maun “Mau Timur”, ohin ita inaugura ona, Amu fó bensa ona, hela bá, hodi halo ita-boot nia servisu,” Ministru “Oan Soru” hakotu.

Veteranu “Mau Timur” ne’ebé nu’udár benefisiáriu informa katak, montante osan rihun $40 ne’ebé governu fó hodi nia halo uma ida-ne’e, no osan balu nia utiliza tiha bá nesesidade seluk hanesan sosa fiu eletrisídade inklui selu ema lori eskavatór dudu Estrada hosi Samalari Villa tama knua Dirilafu.

Seremónia inaugurasaun bá rezidénsia ne’e partisipa hosi Prezidente CMCLN eleitu Munisípiu Baukau nian, Komandante Cornélio Gama “L7”, ho estrutura atuál konsellu Veteranus Baukau nian, Paróku Laga nian, Komandante PNTL Eskuadra Laga, Administradór Postu Administrativu Laga, Veteranu no Veterana sira, inklui Parentes no Família boot Veteranu “Mau Timur” nian iha Dirilafu.

(𝐌𝐞́𝐝𝐢𝐚 𝐆-𝐌𝐀𝐊𝐋𝐍)