Asuntu : 𝐋𝐀𝐓 𝐎𝐫𝐠𝐮𝐥𝐥𝐮 𝐡𝐨 𝐍𝐢𝐚 𝐀𝐥𝐢𝐧 𝐌𝐢𝐧𝐢𝐬𝐭𝐫𝐮 “𝐎𝐚𝐧 𝐒𝐨𝐫𝐮” 𝐡𝐨 “𝐌𝐞𝐫𝐚𝐤” 𝐍𝐞’𝐞𝐛𝐞́ 𝐈𝐡𝐚 𝐊𝐨𝐦𝐩𝐫𝐨𝐦𝐢𝐬𝐮 𝐁𝐨𝐨𝐭 𝐛𝐚́ 𝐑𝐞𝐤𝐨𝐥𝐥𝐚 𝐑𝐞𝐬𝐭𝐨𝐬 𝐌𝐨𝐫𝐭𝐚𝐢𝐬 𝐇𝐨𝐭𝐮 𝐢𝐡𝐚 𝐓𝐋 Lautém, 24 Outubru 2025 Asesór Prinsipál Xefe Estadu RDTL, Tenente Jenerál (Ref.), Titó Cristóvão da Costa Lere “Anan Timur (LAT)”, sente orgullu uainhira haree nia alin Ministru bá Asuntu Kombatentes Libertasaun Nasionál (MAKLN), Gil da Costa Monteiro “Oan Soru” ho Sekretáriu Estadu Veteranus (SEV), Cesar dos Santos da Silva “Merak” ne’ebé sempre iha Kompromisu boot atu solusiona problema hotu Vetaranu sira nian, liu-liu ligadu ho esforsu sira ne'ebé sei buka atu rekolla hotu restos mortais Mártir sira-nian durante rezisténsia mate iha fatin-fatin iha territóriu nasionál. Lere Anan Timur fó nia observasaun ida-ne’e, uainhira hato’o mansájen iha selebrasaun Missa Santa (missa agradesimentu) bá Eroi sira-nia Klamar iha Jardím dos Herois e Mártires da Pátria, Suku Fuiloru, Postu Administrativu Lospalos Vila, Munisípiu Lautém, Kinta (23/10/2025), tuku 16:00 oras lorokraik. Lere dehan, hafoin liu tiha tinan rua-nulu resin (20 resin) Timor-Leste ukun-aan mak ohin, ita lori tán ita-nia Eroi sira-nian restos mortais mai fatin istóriku ida-ne’ebé ita bolu jardím dos herois Rejiaun I nian. Responsável másimu rezisténsia nian iha Rejiaun I Ponta-Leste ne’e haree katak, familias, faluk, oan-kiak, ne’ebé ohin loron prezensa iha seremónia ne’e, barak mak la partisipa. Ita hotu-hotu sente falta bá ita-nia oan, ita-nia alin ne’ebé mak ohin loron la hamutuk ona ho ita, atu haree ita-nia Ukun-rasik aan ida-ne’e. Tenente Jenerál Reformadu ne’e dehan, liafuan Veteranus, Erois ne’e merese prega bá sira ne’ebé mak mate ona tanba rai ida-ne’e ninia ukun-rasik aan. Maibe, ita sira ne’ebé ke sei moris, ita la’ós Eroi. La’ós Eroi tanba ita nia dalan sei naruk, atu serví rai no povu ida-ne’e. Sira ne’ebé ke ohin loron ita mai haloot sira nia restos mortais, a nível nasionál, hosi loro-monu to’o rai-klaran, mai lorosa’e. Sira ne’e mak Erois loloos. Tanba sira kontribui ona bá ita-nia Ukun-Rasik Aan ida-ne’e ho sira nia vida rasik. Barak mak ita hetan sira nia restos mortais, tuir lisan, tradisaun, ita simboliza sira nia mate, sira nia isin ho fatuk-musan, ho ai-kulit. Sira nia isin, ita nu’udár Sarani, dehan katak, mai hosi rai-rahun, fila-fali bá rai-rahun. Mas, sira nia klamar hela nafatin ho ita. Sira nia klamar tau-matan nafatin bá ita. “Foin, ami rua Ministru, ha’u nia alin Gil, ami tuur iha ne’ebá, nia dehan hanesan ne’e, orsamentu iha karik, molok ha’u nia mandatu hotu, ha’u tenke haloot restos mortais hotu-hotu iha nível nasionál. Ne’e tanba saida maka nia koalia ida-ne’e? Ita Veteranus, ita-nia sentimentu oin seluk, ema ne’ebé ita dehan katak, la’ós Veteranus, sentimentu oin seluk,” Lere Anan Timur louva. “Gil ohin loron nu’udár Ministru, ha’u nia alin, ha’u nia Soldadu. Ha’u orgullu, nia sai Ministru. No nia iha preukupasaun, iha responsábilidade. Nia mós hanoin katak, sira ne’ebé ohin loron ita haloot sira nia isin, sira nia ruin, sira la mate karik, nia mak mate, ou ha’u mak mate. Tanba sira laiha mak ohin loron ami sei moris, Ita ne’ebé ke tuur iha ne’e ita sei moris. Konta sira nia istória. Dignifika sira nia mate,” tenik Lere. Koalia kona-bá orsamentu, Lere dehan, ohin loron ita moris iha polítika. Moris iha demokrásia. Kuandu ita investe osan bá ema kiak, dehan, ita gasta osan barak. Mas, kuandu investe osan bá ema riku, ema ida la koalia. Ema dala-ruma preukupa investe osan bá jardím dos herois, dehan gasta osan barak. “Mais, sira ne’e laiha karik, ohin loron, osan la’ós ita-nian. Tanba sira mak ohin loron ita goza ho sira nia ran ho sira nia isin. Ne’e mak ha’u hanoin, Ministru iha preukupasaun, ita hotu iha preukupasaun,” subliña Lere Anan Timur. Primeiru-Komandante Rejiaun I Ponta-Leste ne’e salienta, sé governu liuhosi MAKLN iha tán planu atu harii jardím dos herois karik, nia prefere atu konstrui iha postu administrative sira ne’ebé mak ninia oan mate barak. Iha rejiaun Ponta-Leste, jardím ida halo ona iha Postu Administrativu Iliomar, ne’ebé mak akumula restos mortais kuaje ke atus-haat ka atus-lima resin. Iha Postu Loré, besik rihun-ida bá leten. “Mas, ita koalia kona-bá jardím herois Loré, ema dehan katak, gasta osan barak. Mais, hanesan ohin ha’u dehan, gasta bá ema riku, ema la koalia dehan osan barak. Mas, gasta bá ema kiak, dehan osan barak. La-buat ida. Hanesna ohin ha’u dehan katak, Ministru preukupa ida-ne’e,” dehan Lere. Lere observa katak, nia alin Ministru “Oan Soru” sente preukupadu ho restos mortais sira ne’ebé ohin loron seidauk hetan no seidauk haloot iha fatin dignu, tanba kargu ida Ministru, sei la permanente, tanba ne’e kargu polítika ne’ebé mak hetan nomeasaun hosi Polítikus. Keta halo, ema sira ne’ebé uluk lakohi ukun-aan, lron ida sai fali Ministru Veteranus, sira sei preukupa nafatin bá suntu Vetaranus nian ka lae, hanesan saida mak ohin loron nia alin “Oan Soru” halo ne’e. “Ne’e maka ha’u hanoin katak, Gil preukupa duni. Sekretáriu Estadu “Merak” preukupa duni. Preukupa bá ida-ne’e, keta aban bainrua, partidu seluk mak manán, tau Veteranos nafatin hanesan Gil, hanoin katak, ita konta nafatin katak, sei hala’o projetu ne’ebé ke Gil halo, sei hatutan. Mas, tau tiha ema ne’ebé la’ós Patrióta, la’ós Nasionalista, dehan, ne’e ikus,” Komandante Lere Anan Timur hateten. (𝐌𝐞́𝐝𝐢𝐚 𝐆-𝐌𝐀𝐊𝐋𝐍)
Data Publica : 27 Oct 2025
Descrisaun :
